Mi az energetikai tanúsítvány (lakás zöldkártya)?
Az épületek energiafelhasználása különösen fontos helyet foglal el az ország gazdasági mérlegében és a családok pénztárcájának alakulásában. Az energiapazarlás, a hihetetlen fűtési- és elektromos áram költségek, az energiaárak folyamatos, drasztikus növekedése, a környezetszennyezés fokozódása a legfelsőbb szinten is beavatkozásra késztette a döntéshozókat. Ezért 2002-ben az Európai Únió is direktívában írta elő új, magasabb követelmények bevezetését, új számítási módszerek kidolgozását, így az energiafogyasztás és környezetszennyezés csökkentését.
A Magyar Köztársaság kormánya a fentiek alapján két alapvető jogszabályt alkotott:
- az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet, amely a számítási módszereket egységesítette,
- és az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletet, amely pedig a energetikai tanúsítás módszereit rendezte egységes szerkezetbe.
A fenti rendeleteket két, 2012-ben megjelent rendelet módosította:
- a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet módosító 40/2012 (VIII.13.) Bm rendelet
- a 176/2008 (VI. 30.) kormányrendeletet módosító 105/2012 (V.30.) kormányrendelet
Az energiatanúsítvány az az új közokirat, amely megmutatja az épület energiafelhasználásának hatékonyságát.
2009. január 1. napját követően a 176/2008 (XII.31.) Korm. rendelet hatálybalépésének köszönhetően minden ezt követően indult építésügyi engedélyeztetési eljárásban kiadott, jogerős és végrehajtható építési engedéllyel megvalósuló új épület építésekor – legkésőbb a használatbavételi engedély benyújtásáig - el kell készíttetni az épület energetikai tanúsítványát. Kötelező az energetikai tanúsítvány (közismertebb nevén épületzöldkártya) elkészítése meglévő épület tulajdonjogának átruházása, illetőleg egy évet meghaladó időtartamú bérbeadása esetén is.
2009. január 1-től az új épületek energiatanúsítása már kötelező a használatbavételi engedély megszerzéséhez!
2012. január 1-től az energiatanúsítvány megszerzése ugyancsak kötelező a következő esetekben:
- lakás, vagy ház eladásakor,
- az egy évnél hosszabb bérbeadáskor,
- és az 1000 m2-nél nagyobb alapterületű hatósági-, állami tulajdonú épület esetén.
Nem szükséges energiatanúsítás a következő épületek esetében:
- a kicsi - 50 m2-nél kisebb alapterületű - épületre;
- az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
- a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre (ideiglenes épületek, felvonulási épületek)
- templomokra, hitéleti rendeltetésű épületre;
- műemlékekre - a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
- a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
- azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
- a műhely rendeltetésű épületre;
- a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre. (például teniszsátrak)
Mikor ajánlott az energiatanúsítást elvégeztetni?
- épületszerkezeti korszerűsítés előtt, a beruházási döntés megalapozására
(pl. külső falak, padlók, födémek, tetők utólagos hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, árnyékolók felszerelése)
- épületgépészeti korszerűsítés előtt, a beruházási döntés megalapozására
(pl. fűtési kazán ill. hőleadók cseréje, energiahordozó-váltás, megújuló energiaforrás alkalmazása)
- energiahatékonysági pályázat előkészítésekor, a megtakarítás kimutatására
